Ezek tulajdonképpen a hiperpigmentáció egyik típusát jelentik, amelyeket a túlzottUV-sugárzas okoz. Gyakran összekeverik a napfoltokat az öregségi foltokkal, esetleg a hormonális változások (terhesség, klimax), vagy gyulladásos bőrbetegségek miatt kialakuló hiperpigmentációs foltokkal. Ahhoz, hogy ezt a foltot eltűntethessük, intenzív kezelés szükséges, erősebb hatóanyagokkal mivel ebben az esetben a pigmentáltság nem csak a hám, de az irharétegbe is bekerül, tehát nagyobb keresztmetszetű az elváltozás.
Mitől alakul ki a hiperpigmentáció?
A jelenség kialakulásáért a melanint termelő sejtek, a melanociták felelősek. Bőrünk színét a melanin határozza meg, és az ultraviola sugárzás ellen is ez a pigment anyag nyújt védelmet. De ha a melanint termelő sejtek működésében zavar lép fel – például túl sok melanint termelnek vagy a pigmentanyag eloszlása nem egyenletes –, akkor megjelennek a pigmentfoltok.
Típusai:
- Pigmentfoltok (időskori májfoltok, szeplők): A napsütés következményei, ezért a testnek azokon a felületein jelennek meg, amelyeket gyakran ér a nap, az arcon, a kézen és a karon. Általában kisméretű, sötét foltok a bőrön.
- Melasma vagy chloasma: A 20 éven felüli nők felső ajkain, arccsontján és az áll alsó vonalán szimmetrikusan megjelenő elszíneződések. Gyakran "terhességi maszkként" emlegetik, mivel a terhes nők 90 százalékánál megfigyelhető. Olyan hormonális hatások következtében alakulnak ki, mint a terhesség vagy a fogamzásgátló tabletták szedése. Ilyenkor barna és szabálytalan alakú foltok jelennek meg az arcon és a karon, amelyek akár nagyobb méretűek is lehetnek.
- Barna foltok (tejeskávé foltok): Változatos méretűek és kinézetűek, neve utal a tejeskávé színére, sokszor a neurofibromatózis nevű betegség első tüneteként jelennek meg.
- Pattanásos hegek: Ha egy bőrsérülés gyógyulása után elszíneződött, lapos folt marad vissza. Ez gyakran megfigyelhető a pattanásos bőrűeknél, de előidézhetik kozmetikai kezelések is, mint a dermabrázió, a lézeres kezelés, vagy a kémiai hámlasztás.
- Endokrin hiperpigmentáció: Okozhatja az mellékvese-rendellenesség, amelyet a pajzsmirigy túlzott aktivitása okoz, vagy a Cushing-kór, amely az agyalapi mirigy jóindulatú daganata.
Mi a megoldás?
Természetesen léteznek kiváló kezelések. A melanociták normális működésének helyreállításának érdekében használhatunk a melanintermelést beszabályozó hatóanyagokat, és hámlasztásokat vagy egyéb kontrollált orvos-esztétikai kezeléseket.
Figyelnünk kell arra, hogy minden hőtermeléssel járó kezelés fokozója lehet a melanociták túlzott aktivitásának, így ha például lézerekkel szeretnénk a bőrünket jobb állapotba hozni, először azt kell elérnünk, hogy a pigmentet termelő sejtek beszabályozott aktivitással működjenek.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek: